Irány észak

A Thai Airways cuki szivatása után úgy döntöttünk nem veszünk másik repjegyeket azért se. Helyette béreltünk egy pick upot 6 napra. A kutyáknak is sokkal jobb, hogy nincsenek feladva poggyászként és a kocsi segített nekünk a költözésben is. Kigondoltuk a tutit, miszerint felkocsizunk Bangkokig megállókat beiktatva. Krabi-Bangkok táv csak 1000 km körül van, de nem szivesen vállalkoznánk az egyhuzamban való legyűrésére. Itt a vezetés 120% koncentrálást igényel. Az autópályát itt el lehet felejteni, az aszfalt minősége sem a legjobb a közlekedési kultúra sem fehér embernek való. Persze azért ha már tiporja neki mindenki az utakon, mi sem voltunk kivételek. Míg az eddig megszokott Ch-Hu útvonalon beállítottuk a tempomatot és 140-nel hazacsorogtunk a belső sávban, minimális kilengésekkel, itt ez így néz ki: gáz, fék, jobbra kanyar, hopp egy kutya kikerül, gáz, gáz, basszus egy motoros, fék, gáz, fék mert balra kanyar jön, aztán gáz mert előzni kell. Ahol netalántán 2 sávra székesedik az út és amolyan autópálya beütése van, ott pedig így tudsz haladni: gáz, fék, villogtatás, semmi nem történik persze, kikerül  a külső sávba, visszavág a belsőbe, gáz, villogtatás, hurrá ez lehúzódik, de a következő már nem. Ez kicsit olyan, mintha csak az utakon közlekedő emberek fele lenne tisztában a kresszel. Így inkább azt a technikát alkalmaztuk, hogy szlalom bébi szlalom a kocsik közt. Jó kocsi, jó sofőr(na nem én) nulla kockázat. 🙂 De leginkább a kocsi, hát egy álom volt!!!! 😍 nagy kocsi buzik vagyunk és egy terepjáró mindig is vágyam volt. Jövőre veszünk egyet, de ilyen csodára nem számíthatok. Egy vadonat új, extrásan felszerelt 12 ezer kilométeres Toyota Hiluxot nem hiszem, hogy elbír a télapó a szánján a házunkig 🙂 

  Első megállónk a 2004-es cunami által leginkább súlytott Khao Lak volt. 3000 ember vesztette itt életét, köztük a király unokája. Azért tudunk pár dolgot a cunamiról, de ezt speciel nem, egészen eddig, amíg meg nem látogattuk az International Tsunami Museum-ot. 
   
 Khao Laknak egész szép tengerpartja van, de maga a hely elég nyugger. Van egy nemzeti park, pár bazár, étterem, elefánt és egy két hajókirándulás. A fő szám persze a csodálatos Similan szigetek, ahova most nem sikerült eljutni sajnos, maradt bakancslistás. Helyette strandolás folyt a kutyákkal. És igen, dolgoztunk is….jövőre jön aonang.hu saját Similan sziget túrája az elejétől a végéig magyar asszisztenciával egyenesen Ao Nangról. Részletek hamarosan. 

   
    
    
    
 Második megállónk Hua Hin volt. Szerelem első látásra! Na nem olyan igazi, mint Ao Nang, de minket megfogott a hely hangulata. Krabi egy gyönyörű ékszerdoboz, Hua Hin meg egy pulzáló és érdekes város, aminek azért van használható tengerpartja fehér homokkal, tiszta vízzel és hatalmas hullámokkal. Minket az esti piac és a kis utcai kifőzdék hangulata teljesen levett a lábunkról. Két nap nagyon kevés volt itt felfedezni a lehetőségeket. Ugyan nem bakancslistás hely, de ilyen rövid idő alatt is  kiérdemelte a figyelmünket, szóval see you soon Hua Hin. 

   
    
    
    
  Április 25 hétfő reggel irány Bangkok, Suvarnabhumi reptér állat karanténja. Jó nagy szopás volt!!!!! Nem tudom és nem is akarom szebben kifejezni magam, sorry. Megküzdöttünk érte, de meglett a kutyák kiutaztatási engedélye.  Most egy napunkba tellt, legközelebb már ez is jobban fog menni.
   Az utolsó bangkoki esténken random találkoztunk egy pécsi fiúval, aki kint dolgozik. Szuper volt! Valóban milyen kicsi a világ 🙂 ő zárta az idei sort az itt megismert emberek sorában és ő sem okozott csalódást. Eddigi pályafutásunk során  csak jó emberekkel hozott minket össze Thaiföld. Ezt majd részletesebben is kifejtem, amikor a köszönjük neked Thaiföld bejegyzést fogom írni 🙂 most egyelőre ennyi volnék mára, mert be kell csatlakoznom a sor végére itt a Suvarnabhumi reptér C8 as kapujánál. Kalandos volt az elmúlt 12 órám és az utazás még csak most jön, de mese nincs, indulnom kell haza hozzátok! 🙂 
“…. és amikor hozzád indulok, mindig itthagyok egy darabot a szívemből…..”

Advertisements

3 thoughts on “Irány észak

    1. Nagyon jól és leginkább dolgosan. Nagyon sokan jelezték, hogy várják az írásaim…megpróbálom összekapni magam e téren, mert bőven lenne mit írnom. Te hogy vagy?

      Like

      1. Velem/-ünk minden rendben, most épp portugáliában vagyunk/élünk. Az élet csordogál, nem olyan kellemes itt a január, mint thaiföldön, de duzzogva ki lehet azért bírni. 🙂

        Írj akkor majd, ha van kedved. Nagyon kíváncsi vagyok, hogyan alakult az évetek, mi a helyzet a kultúrsokkal, a nyelvtanulással, a beilleszkedéssel. Milyen volt az első esős évszakotok stb.

        És arra is kíváncsi vagyok, sikerül(t)-e fellendíteni a bizniszt… remélem, hogy igen. Legjobbakat!

        Like

Leave a Reply

Fill in your details below or click an icon to log in:

WordPress.com Logo

You are commenting using your WordPress.com account. Log Out /  Change )

Google+ photo

You are commenting using your Google+ account. Log Out /  Change )

Twitter picture

You are commenting using your Twitter account. Log Out /  Change )

Facebook photo

You are commenting using your Facebook account. Log Out /  Change )

Connecting to %s